Szükséges rossz?

Mindannyiunknak vannak rossz szokásaink, amelyektől szeretnénk megszabadulni. Van, akinek ez sikerül is, másoknak nem. Gyakori, hogy valaki azt mondja, tudom, hogy ez nem jó, mégsem tudok rajta változtatni. Talán te is ilyen helyzetben vagy. Például tudatában vagy a nikotin ártalmas hatásainak, mégis cigarettával kezded a napot vagy tisztában vagy vele, hogy az egészséged érdekében mozognod kellene, mégsem veselkedsz neki a tornának. Ilyenkor úgy tűnik, mintha a rosszhoz ragaszkodnál.

  Én is szembesülök vele időnként, hogy a tetteim nincsenek összhangban azzal, amit szeretnék. Ilyenkor érzem azt, mintha árral szemben próbálnék úszni. Van ugyan egy célom, mégis magam ellen dolgozom. Ahhoz hasonlít ez a helyzet, amikor egy szekeret ketten, két irányban próbálnak húzni. Persze eredménytelenül.
  Az ÉFT-ben ezt úgy nevezik, hogy pszichés reverzió, ami azt jelenti, hogy tudatos szinten szeretnél valamit, de a tudatalattid nemet mond rá. Sajnos ez adja a változtatás nehézségét, mert olyan akadályai lehetnek, amelyeknek nem is vagy tudatában. Márpedig ahhoz, hogy az akadályokat sikeresen elhárítsd az útból, tudnod kellene, hogy pontosan mivel is állsz szemben.
  Felmerül a kérdés, hogy ha valami egyértelműen rossz a számodra és ezt tudod is, miért fordulhat elő, hogy valamiért mégsem tudsz rajta változtani? Miért nem tudod letenni a cigit vagy miért nem tudod rászánni magad a mozgásra? Ki az az őrült, aki ragaszkodik a betegségéhez?
  Mert valamit ad számodra, amire per pillanat szükséged van. Mert rossz ugyan, de valamiért még szükséged van rá. Mert lehetséges, hogy a cigi megnyugtat. Mert lehetséges, hogy a betegség menekülési útvonal egy számodra nyomasztó helyzetből. Mert lehetséges, hogy a magány védekezés a további szerelmi csalódások ellen. És még sorolhatnám...
  Találtam egy videót, ami ehhez a témához kapcsolódik. Arról szól, hogy az agyunk mindent megtesz, hogy a komfortzónánkon belül tartson minket, mert így vagyunk programozva.  Minden programot (vagyis  gondolati beidegződést) azért alkottunk meg, mert így (volt) biztonságos. Az agyunk tulajdonképpen egy egyensúlyi állapotot akar fenntartani, amikor szabotálja a változtatási törekvéseinket vagy éppen a sikereinket, ahogy azt a videón látható:


  Honnan tudhatod, hogy szabotálod a gyógyulásodat? Ha azt tapasztalod, hogy

• nem működsz együtt a kezelőorvosoddal,
• nem szeded rendesen a gyógyszereidet,
• halogatod a kontrollvizsgálatokat,
• nem végzed rendszeresen a gyógytornát/nem mozogsz,
• nem változtatsz az egészségtelen étkezési szokásaidon,
• továbbra is dohányzol/sok alkoholt vagy sok kávét iszol
• nem pihensz eleget vagy épp ellenkezőleg, túlhajtod magad,
• ha úgy gondolod, az orvos/ a természetgyógyász/ az Isten stb. dolga, hogy meggyógyítson,
• ha tudod, mit kellene tenned ahhoz, hogy egészséges legyél, de nem teszed
• ha túl vagy több terápián is minden jelentősebb eredmény nélkül
• ha nem tudod elképzelni magadat egészségesen

akkor kezdhetsz gyanakodni. Minél több állítást érzel igaznak, annál inkább...
  Ha netán most benned is felmerült a gyanú, ne aggódj. Egyrészt mindenkinek vannak rossz szokásai, másrészt, ha már szembe tudsz nézni azzal, hogy ellenállsz egy változásnak, már jó úton jársz...